Grüll Tibor

XVI. Magyar Ókortudományi Konferencia, Pécs

ABSZTRAKT: „Tekercs a kézben” elnevezésű OTKA kutatócsoportunk idén 245 olyan noricumi síremlékábrázolást töltött fel az adatbázisába, amelyen összesen 287 különféle íróanyag és íróeszköz ábrázolása szerepelt (ezek 61%-a volt tekercs és 14%-a írótábla). Első pillantásra is világossá vált számunkra, hogy két ikonográfiai típust: a „tekercs a kézben”- és az ún. „librarius”-ábrázolásokat külön kell kezelnünk. Mindkettővel kapcsolatban elég kiterjedt ‒ elsősorban osztrák ‒ kutatási előzményeket találtunk, amelyek nagyjából két szempont szerint értelmezik az íróanyagokat: szimbolikus vagy konkrét értelemben; és vagy egyetlen jelentést tulajdonítanak neki, vagy emlékművenként mást és mást (rabszolgafelszabadítási vagy leszerelési okmány; polgárjog-adományozó irat; házassági szerződés stb.). Sajnos feliratok csak kis százalékban találhatók a domborművek mellett, de ezek egyértelműsítik, hogy pl. polgárjogi okiratról nem lehet szó. Véleményünk szerint meg kellene vizsgálni azt a lehetőséget, hogy a „tekercs a kézben” ikonográfiai motívum a sír tulajdonlására vonatkozó okirat. Ezt az értelmezést erősíti a nagy számban előforduló rámutató gesztus (Ein- vagy Zwifingergestus), amely a stipulatio kötelező eleme volt. A librarius-domborművek esetében, amelyeken egy szolgálólány látható halotti szertartásokhoz tartozó eszközökkel, valamint egy férfi szolgáló, amint ír vagy olvas, nyitott papirusztekerccsel vagy írótáblákkal a kezében. A mintegy 90 ilyen típusú ábrázolás értelmezése nem könnyű, mivel egyszerre lehet funerális vonatkozása is (az írás esetében pl. végrendelkezés), és egyszerre utalhat az elhunyt műveltségére (a papirusztekercs olvasása).