2021. augusztus 18-án hajnalban indultunk útnak Szlovéniába, hogy felkeressünk néhány múzeumi kőtárat, amelyben „tekercs-szempontból” ígéretesnek látszó római síremlékeket őriznek. Utunk első állomása a magyar határtól 160 km-re fekvő Šempeter v Savinjski Dolini volt, ahol egy 1952-ben feltárt nekropolisz legszebb és alaposan helyreállított síremlékei láthatók. Fontos tudni, hogy bár a kiállítóhely nyitott, a COVID-járvány miatt zárva tart, de előzetes egyeztetés után akár csoportokat is fogadnak. Mi is a megbeszélt időpontban, délelőtt 10-kor már ott toporogtunk a kapuban, de szerencsére a múzeum munkatársa is pontosan érkezett és beengedett bennünket. A nekropolisz szenzációja négy hatalmas síremlék (aedicula), amelyeken az elhunytak ábrázolásai mellett többnyire mitológiai jeleneteket is ábrázoltak. Közülük három síron találtunk érdekes íróanyag-ábrázolást: a Spectatiusok nyolc méter magas síremlékének felső részén kifaragott három alak közül kettő valószínűleg nyitott tekercset tart az ölében, az alsó domborműves panelen pedig Iphigeneia történetének ábrázolása látható. Itt az oltár mellett álló Püladész egy írótáblára jegyez. Caius Vindonius Successus Celeia városának aedilise volt, síremlékének két oldalán szolgáit ábrázoltatta: jobbra egy scriba látható, amint egy polyptichonba jegyez, lábánál különleges formájú capsa; balra pedig egy szolgálólány, kezében láda alakú scriniummal. Quintus Ennius Liberalis és felesége síremlékén az elhunyt férfi bal kezében zárt tekercset tart, csakúgy mint azon a sírsztélén, amelyet Statutius Secundinus és családja tiszteletére állítottak.

Utunk következő állomása a horvát-szlovén határon fekvő Metlika (Möttling) volt, ahol Erdődy Tamás (1558‒1624) egykori várában őriznek néhány római sírkövet. Különösen a Petronius Paullianus és családja részére állított sírsztélé keltette fel a figyelmünket (CIL III 10825 = Lupa 3794), amelyen legalább tíz főt ábrázoltak. A felső sor jobb és bal szélén, valamint az alsó sorban balról a második személy kezében nagyon furcsa tekercs található, ami egyes vélemények szerint zsinórral átkötött, pecséttel ellátott rotulus lehet. A helyszíni szemle alapján ezt sajnos „sem megerősíteni, sem cáfolni” nem tudjuk, majd talán a 3D-s képfeldolgozás után többet mondhatunk. Utunk befejező szakaszában Celje (az ókori Celeia) városába indultunk, amely Szlovénia harmadik legnagyobb települése. A Savinja-folyó melletti városka gyönyörű épületeivel, sétányaival és parkjaival valóban lenyűgöző benyomást keltett, amit még az a rossz hír sem tudott teljesen lerombolni, hogy a múzeumi kőtár átépítés miatt zárva tartott. (Erről elfelejtettek hírt adni a múzeum internetes oldalán). Némiképp vigasztalódtunk a Városi Könyvtár épülete előtt elhelyezett szabadtéri kőtárral, ahol impresszív mérföldköveket és egy monumentális aedicula építészeti maradványait fedezhettük fel.